trimite prin


Fisa crii:
Titlu: Categorie:
Descrcare volum complet (versiunea pdf text): [pdf, 3139.1k]
Cuprins:
Elsz [pdf, 156.7k] [doc, 89.1k]

I. rsz [pdf, 383.3k] [doc, 478.7k]

A magyar nyelv helye a vilg nyelvei kzt

I. Visszatekints a magyar nyelvhasonlts trtnetre
1. A finnugrisztika kialakulsa
2. A finnugor—indoeurpai nyelvhasonlts
3. A finnugor—indoeurpai srokonsg krdse s a finnugrisztika
II. A finnugor—indoeurpai nyelvhasonlts mdszertana
1. Szkincs, nyelvtani szerkezet, hangrendszer
2. A szkszlet rtegzdse
3. Mit tudunk a magyar nyelv eredeti szavairl?
4. A szktett s a msodfok sszehasonlt mdszer elgtelensge
5. A magyar—latin nyelvhasonlts mdszere
6. A romanisztika mdszernek alkalmazsa a finnugor—indoeurpai nyelvhasonltsban
7. A magyar nyelv strtnete
8. A paleolatinisztika

II. rsz

Magyar—latin sszehasonlt hangtan s alaktan

A) Hangtan [pdf, 1002k] [doc, 2208.8k]

A hangsly
A magnhangz-rendszer
Az a s ā hang
Az e hang
Az ē hang
Az i hang
Az ī hang
Az u hang
Az ū hang
Az o hang
Az ō hang
A ketts magnhangzk
A mssalhangz-rendszer
A p hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A b hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az ie bh hangot folytat f hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A t hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A d hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az ie dh hangot folytat f hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A c (=k) hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A g hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A h hang
A qu hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az r hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az l hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az s hang
A v hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
A j hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az m hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn
Az n hang
a) Sz elejn
b) Sz kzepn


B) Alaktan [pdf, 1088.6k] [doc, 2499.1k]

Az sszehasonlt alaktanrl
A krd s vonatkoz nvmsok
A mutat nvmsok
A tagad s az igenl sz
Egyb hatrozszcskk
Prepozcik s ragok, nvutk
A szemlyes nvmsok
a) A magyar szemlyes nvmsok latin megfeleli
b) A magyar szemlyragok latin megfeleli
Az igeragozs
slatin eredet igeidk
Igenzetek (aspektusok)
Nvigk
A denominlis igekpzk A participilis igk
Egy sszetett igealak
A praeverbiumos latin igk magyar megfeleli
A nvszk alaktana
a) Vokativuszi alakok
b) Akkuzativuszi alakok
c) Tbbes szm (nominativuszi) alakok
d) A tbbes szm alakok -k jele
e) Hatrozi alakot folytat magyar nvszk
f) Elhomlyosult sszettelek
Deverblis nvszkpzk
Denominlis nvszkpzk


Fggelk [pdf, 232.5k] [doc, 303.1k]
1. slatin kori grg eredet jvevnyszavaink
2. A magyar s a trk szkincs egyezsei

A rvidtsek jegyzke [pdf, 67.2k] [doc, 63.5k]
Utsz [pdf, 84.7k] [doc, 57.3k]

Tartalomjegyzk [pdf, 132.7k] [doc, 66k]